Életke

"Ott állt a ... " illetve nem állt, hanem ült, nem a jobb oldalon, hanem középen és nem lány, hanem egy kiskutya. Szóval Bével világmegváltó gondolataink között szárnyalva, a kék sárkány (?) közreműködésével éppen hazafelé tartottunk, amikor fék. Lassítás. Fék. Megállás. Duda. Semmi reakció. Egy tarka folt az országúton, könyörgő szemekkel. Egy kiskutya. Nemrég tehették ki. Ahogy végül szlalomozva elhaladtunk mellette, láttuk, hogy a néhány grammnyi kis élet visszavánszorog az út közepére, a falu felé tekingetve. Várt. Visszavárta azt az embert, aki otthagyta. Bízott. Megfogtuk, autóba tettük, megitattuk hazafelé. Már van otthona is. Ő egy szerencsés kiskutya. :-)