2009. február 10., kedd

Bé!

Ha ablakunkon kihajolva várjuk, akkor kicsikét mégiscsak kicselezzük az időt, mert egy pillanattal előbb vehetjük észre. Hát még, ha az utcasarkán lessük, hogy jön-e már. De meddig mehetünk elébe egy életen át?
Bejegyezte: dátum:

2 megjegyzés:

  1. Lora2009. február 11. 17:20

    Szerinted érvényes ide az Ezt egy életen át kell játszani dal?
    Én, ha kihajolok az ablakon kiesek, a sarokra, ahol nem vesznek észre, ezért keresztüllépnek rajtam. De lesem, hogy jön-e már, mert a szemem még jó. De egy életen át elébbe menni? Fárasztó és izgalmas. Nem fogunk szabadulni Pingi.

    VálaszTörlés
  2. Sziluett2009. február 12. 0:14

    Hú, Bé! Lassan negyed egy és naon fáradt vagyok. A hozzászólásodat majd holnap próbálom újraértelmezni. :-)

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)