Azért van egyfajta romantikája az éjszakai dolgozatírásnak. Egyedül görnyedni a könyvek és a laptop felett, minimális fénynél, miközben a családtagok a sötét szobában békésen szuszognak.
A kellékek: 3in1 kávé, energiaital, mérhetetlen mennyiségű csoki, papír, folyadék, chips, még papír, könyvek, lexikonok, ismét papírok, írószerszámok (de az minek?).
Óránként egy-egy hergelő telefonhívás a csoporttársaktól: „Te hogy állsz?”
Egy ideig köröz körülötted a macska, le-leül, majd elvonul a foteljába aludni… Te pedig maradsz, és lapozol… és egyszer csak rád köszönt a leadás reggele.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Remélem mindent sikerült befejezned! (persze, hogy igen :) )
VálaszTörlésTe szegény. :S Együtt érzek veled.
VálaszTörlésNekem még anno a szóbeli érettségiről maradtak ilyen emlékeim, mikor az éjszakát tanulással töltöttem, és reggel tudatosodott bennem, hogy még mennyi mindent nem tudok. De csoda történt... :D
Én is már csak a csodában bízok. :-)
VálaszTörlésPipacs! Én is remélem!