"Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle."
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Hűű, nagyon találó ez az idézet. Pont ráillik Bettimre. Nem merném megmutatni neki, mert félek megsértődne. Pedig pont róla szól. :( Sajnos nem meri kimutatni az érzéseit... és megijedt attól, hogy én megszerettem. Pedig szerintem eddig csak profitált belőle. Én már annak is örülnék, ha csak fele ennyire szeretne valaki.
VálaszTörlésPersze erre egyből azt válaszolod, hogy akkor hol marad a kihívás... :D
Ja, ki ez a jó kiscsaj a fényképen??? :D
VálaszTörlésInkább Bettire koncentrálj, ne a kiscsajra! :-) Egyébként az idézet jó pár emberre ráillik... Kitartás!
VálaszTörlésPéldául olykor-olykor én is az a gyáva és hiú alak vagyok, akiről egyik legkevesebb szerzőm ír... Nagy bátorság kell! És azt hiszem már az is valami, ha egy nagylevegő után néha merünk teljes szívből, minden mást a hátunk mögött hagyva szeretni... "szeretnikell!"
VálaszTörlésSzeretnikell!!! Ebben (is) egyetértünk. Szerintem Bé, mi mindketten gyáva, hiú alakok vagyunk. És a hangsúly nem azon van, hogy mi szeressünk, hanem hogy merjük engedni, hogy szeressenek... Talán idővel...
VálaszTörlésMennyire igazad van!
VálaszTörlésTalán...Idővel...
Talán...
VálaszTörlés